Egy kedves olvasónk kérte, hogy jelenítsük meg az általa javasolt oldalt,

nos teszt indul :)

http://www.lovehunters.hu/

Sziasztok Olvasók!

Kábé ezer éve, hogy írtam...
teltek a napok, sok minden megváltozott.
Aztán ugye volt az eljegyzés, kétszer is...
majd év vége ami mindent elintézett.....
Októberben elvesztettem az állásom, de ezzel egy új élet lehetősége nyílt meg előttem.
Apám kómában, mindene áttétes, nem sok jót jósolnak az orvosok.
Belekezdtem egy suliba, hamarosan végzek vele.


Szarban voltam ígéretet kaptam, hogy nem lesz gond, na ebből se lett semmi, csak kiadás, s egy út aminek semmi értelme nem volt.
Kezdem tényleg elhinni, hogy villog a homlokomon az "L" betű.
Hogy most mi van?!
Úgy érzem nyűg az egész kapcsolatom, csak kiadás semmi bevétel. Megint csak én adok, kapni meg semmit sem kapok.
Azt hiszem egy kapcsolat nem egy oldalú, mind a kettő félnek adnia és kapnia is ugyanannyit kell(ene), de ez az életben sosincs így.
Ahogy most sem.

Szóval ez sem tartott sokáig.

Vége van, részemről elmúlt!

Egyelőre nem vágyom új kapcsolatot... nem társkeresőzöm, csak figyelek, csendben...

...hát Boldog Új Évet s jobbat, mint nekem :)

Nos, régen nem írtam, azóta sok minden történt...

pl. mellékesen szombattól menyasszony vagyok :)

az idő megállt, de csak addig, hogy aztán minden felpörögjön.

És most?!
Őrülten boldog vagyok!!!!

Lakást keresünk ahol együtt élhetünk majd, és tervezzük a jövőnk.

Kívánom mindenki legyen olyan boldog mint én most :)

Csodálatos napok vannak mögöttünk, ám valahogy azt érzem, megállt az idő, s ezt nem jó értelemben értem!
Úgy érzem csak toporgunk egy helyben s nem történik semmi.
Panaszkodhatok, erről biztosan én is tehetek, de mintha valami megváltozott volna.

Kezdődött azzal, hogy 2 napon át nem tudtam elérni, majd mikor visszahívott, közölte nem hallotta a telefont (na de hogy még csak rá se nézzen...), nem firtattam, igazából nem érdekelt.

Semmi, napok óta nem láttam, legutóbb még lakásokat nézegettünk. Néha felhív, küld egy sms-t vagy üzen msn-en, de valahogy megállt az idő!

A legszomorúbb, hogy szinte nem is érdekel a dolog... nem drámázok, nem hisztizek, nem hívom.

S, hogy mindez miért nem hat meg, mert van valaki aki hevesen udvarol nekem. Randizgatunk, sokat beszélünk s nagyon megértjük egymást :)

Nem hittem volna, de ahogyan azt jósoltam, eljött szeptember, s vele a boldogságom is. Jelenleg sok száz km választ el bennünket, de már csak pár napig!
Hetek óta ismerkedünk egymással, napi szinten telefonálunk egymásnak, msn-en irkálunk, web kamozunk és leveleket, sms-ket is váltunk egymással.
Olyan érzés, mintha a másik felem találtam volna meg!

A vicces az egészben, hogy egy korábbi barátom mutatott be egymásnak minket, persze csak virtuálisan, hiszen jelenleg borzasztó távol van...
Azt mondta: szeretném, hogy boldog légy, mert megérdemled, ezért szeretnék neked bemutatni valakit"

Hát így kezdődött a történet, s most hol tartunk?!
Úgy és olyat érzek amit eddig sohasem éreztem. Egymást akarjuk feltételek és kompromisszumok nélkül!!! Olyanok vagyunk, mint 2 tojás, legalábbis ami a gondolkodásunkat illeti. Azonos a véleményünk a Világ dolgairól, az életről, az anyagiakról, a jövőről.
Még 3 napot kell várnom rá :)

Nem akarok csöpögős lenni, de tényleg boldog vagyok!
Amikor kórházba kerültem (merthogy zajlik ám az életem....) minden nap hívott többször is, csak, hogy tudja minden rendben van velem!
Annyira jól esett, hozzám még soha senki nem volt ilyen jó!
Amikor elmondtam neki, hogy sokat lefogytam azt mondta, nem érdekli, mert ő a bensőmbe szerelmes s majd felhizlal, ha én úgy jobban érzem magam. Erőt ad nekem! És utat mutat.

És tudjátok mi a legklasszabb az egészben?!
Hogy nem hajtottam, csak leültem csendben s várakoztam, s az a bizonyos pillangó, egyszer csak leszállt a vállamra, én pedig csak csendben mosolyogtam! :) és teszem most is

Mosolyogjatok :)

Nem...ez nem egy online szerelem teszt:) Igazság szerint teljesen véletlenül akadtam rá erre a 2008-as filmre és meg kell valljam régen hatódtam meg és sírtam ennyit egy filmen. Nincs is igazán köze blogunk témájához a netes társkereséshez, viszont úgy vélem hasznos lehet mindenkinek akinek van párja, házastársa vagy csak nem szeretné elvéteni a párkapcsolatok megszokott hibáit.

A filmről:

Caleb és Catherine két éve házasodtak össze. Az egykor boldog párt azonban mára reménytelenül eltávolították egymástól a karrierrel, a házimunkával és az anyagiakkal kapcsolatos viták. Miközben arra készülnek, hogy elindítják a válási procedúrát, az apja arra kéri Calebet, tegyen még egy utolsó próbát a házassága megmentésére. A "The Love Dare"-program valójában negyven napos kísérlet a párkapcsolat rendezésére. Caleb rááll erre, ám megkeseredett felesége elutasítja ezt a lehetőséget. A férfi kétségek közt vergődik: hogyan várható el tőle, hogy olyan valakit szeressen, aki esélyt sem ad erre.

BUDAPEST — „Imádom a nőket – mosolyodott el Gantner Ádám. „Hülye lettem volna kihagyni azt a több száz randit!" Az író botrányt kavart könyve nemrégiben jelent meg, és bár alapvetően az internetes társkeresésről szól, meglehetősen komoly visszhangot váltott ki ahhoz képest, hogy nem ő az első, aki erről a műfajról ír.

Ádám napi nyolc-kilenc órát töltött az internet előtt, a fennmaradó tizenhatot pedig többnyire idegen nőkkel ütötte el. Azokkal, akiket társkereső portálokon ismert meg és hívott randevúra. „Ez egy lélekromboló folyamat; az ember minél hamarabb szabadul, annál jobb. A neten hajnali háromkor is telt ház van, még karácsonykor is "– mesélte Ádám.

Szerinte egy ilyen portál a társadalom lenyomata. Azé a világé, ahol mindenki hazudik, de ugyanakkor szerelmes is akar lenni. „Nagyon sok rendes nő van, akik komolyan gondolják. Nincs más lehetőségük más mentsváruk" – véli az író. Ugyanakkor szerinte az egyedülálló nők olyan magas elvárásokat támasztanak, amelyeknek lehetetlen megfelelni.

„Férfi vagyok, akit a vadászösztön hajt" – ismerte be. – Fiatalabb koromban sok sérelem ért, muszáj volt kompenzálni egy kicsit. Három kalendárium telt meg nevekkel, időpontokkal és jegyzetekkel. Jött, írtam." Ádám eközben megtalálta azt is, akire igazán szüksége volt: lassan egy éve van együtt a barátnőjével, akit egyébként éppen„anyaggyűjtés" közben, az interneten ismert meg.

Nagyon szeretik egymást, és nem bánja, hogy oda a szabadsága. De ugyanakkor úgy érzi, hogy minden férfinak – így neki is – sokat kell tanulnia a hűségről. „A barátnőm igazság szerint néha szokott féltékenykedni – árulta el Ádám. – De nem kell aggódnia, mert befejeztem a keresést!"

/ forrás: Kovács E. Málna - www.blikk.hu/

Jó ideje már, hogy nem írtam, egyrészt beteg voltam, másrészt nem kicsit magam alatt vagyok.
Most láttam a "csak szex s más semmi" című filmet, eléggé belém talált....

Sok igazság van benne, nekem nagyon tetszett, a zenéről nem is beszélve... az élet ugyanilyen ahogyan azt  a filmben láthattuk.

Csak nekem már regisztrálni sincsen kedvem sehol.
Keresni ami nincs.
Mindenhol ugyanaz, mindenki hazudik, mindenki csak "fugázni" akar(na).
Az exek is.
A három srácból egy kiesett.. a másik kettővel még leveleket váltogatok.
De kitudja mi lesz a vége.

A minap msn-en rámírt egy pasas, hogy hello Timi... pfff nem vagyok Timi... nem is tudtam mit mondani rá, nem is akartam, s különben is!
Aszem, most inkább csak
Lőjetek fel  a Holdra :)))

http://www.youtube.com/watch?v=R1RyK-hWG14

ui: ha valakinek van tippje hol érdemes még próbálkozni, jelezze

Ahogy felnövünk egyre inkább elhagyjuk a mosolyunkat és a vidámságot.
Gyakran fogalmunk sincs arról miért vesztettük el és nem tudjuk hogyan hozzuk vissza életünkbe a boldogságot.

Az anyagi dolgokban keressük a választ, azonban ezzel csak növeljük aggodalmainkat és szomorúságunkat. Azonban az igazi boldogságot nem ennyire nehéz megtalálni. Még csak keresnünk sem kell.

Először is tudatosítanunk kell magunkban, hogy az olyan dolgok, mint a pénz, a hírnév és a hatalom nem hozzák meg a várva várt boldogságot. Ellenkezőleg, azok a dolgok melyek igazán boldoggá tehetnek nagyon egyszerűek. És teljesen ingyenesek!

Megfigyelted már, hogy a kicsi gyerekek mennyire tudnak örülni az apró dolgoknak? Meg kell tanulnunk tőlük, hogy az élet apró dolgait bizony értékelnünk kell.

Ha örülünk az apró dolgoknak, akár a gyerekek, már nem kell a boldogságot hajkurásznunk. Tehát, dédelgessük az apró örömöket és értékeljük önmagunkat minden kis vagy nagy célunk eléréséért.
Ha te is ilyen problémákkal küszködsz, kezdj el mihamarabb a jelenben élni.
Ha folyton a múlton rágódsz, csak bánatot okozol magadnak. Felejtsd el azokat a dolgokat, amelyek szomorúvá tesznek vagy idegesítenek. Bocsáss meg azoknak az embereknek, akik valaha is megbántottak. Észre fogod venni, hogy megkönnyebbülsz ha a múlt súlyos csomagját hátra hagyod.

Ha van valami hobbid, szenvedélyed szánj rá időt.
Még ha nagyon elfoglalt is vagy, próbálj meg időt szakítani rá.
Ne sajnáld azt az időt, amit új dolgok tanulásával tölthetsz, vagy olyannal amit mindig is szerettél volna megtanulni.

Tartsd magad formában és egészségesen.
Tornázz naponta, meditálj, játssz sportokat vagy bármit, ami segít aktívnak maradni.
Összpontosíts a céljaidra.
Legyen mindig egy célod, amit el szeretnél érni és fokozatosan próbáld meg elérni azt.
Minden egyes lépéssel közelebb kerülsz a célodhoz, ilyenkor értékeld és jutalmazd meg magad a bele fektetett munka miatt.
Amikor csak tudsz segíts az embereknek.
Legyél velük kedves és próbálj meg jót tenni velük.
Csatlakozz egy csoporthoz vagy szervezethez, mely szociális szolgáltatással foglalkozik vagy önkénteseket keres.
Nincs annál jobb, mint örömöt szerezni valakinek és visszahozni a boldogságot az életébe!

Nem mai darab az a film amiről szeretnék írni, 2005-ben készült, de mivel a hétvégén újra megnéztem, ezért újra felkavarta az érzéseim.
Olyan hihetetlen és mély szerelemről, életről szól, mely már-már valótlan.
Több Oscart is besöpört anno, s könyvben is nagy sikert aratott, aki nem látta nézze meg!

A történet 1929-ben kezdődik.
Az ekkor kilencéves Chiyot egy szegény halászfaluból eladják szülei egy kyotoi okinavának (Gésa ház).
A kislány kegyetlen bánásmódban részesül a ház tulajdonosai és a főgésa Hatsumomo révén. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik.
Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell, hogy közel kerülhessen ahhoz a férfihoz akibe 9 évesen beleszeretett.
Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. A film persze heppienddel ér véget, s a két szerelmes hosszú és gyötrelmes évek után, de egymásra talál.
Sayuri Danája lesz álmai férfija...

Könyvben is olvastam, úgy még talán sokkal jobb volt!
Igaz történeten alapul, Mineko Iwasaki írta meg memoárját, aki minden idők leghíresebb Gésája volt! És az Iwasaki Okinava tulajdonosa.
Aki olvasta, az tudja, hogy a Gésa valójában nem kurtizán, egyetlen férfival hál, azzal aki a Danája. A többit csak szórakoztatja műveltségével, tudásával, zenéjével, énekével vagy művészi táncával.
Bevallom, engem elvarázsolt teljesen ez a világ!

http://www.port.hu/egy_gesa_emlekiratai_memoirs_of_a_geisha/pls/fi/films.film_page?i_film_id=72482